A republikánus párt elnökjelölti favoritjának tartott Rudy Giulianinak onnan érkezhet újabb kihívója, ahonnan végképp nem számított rá. Az egykori New York-i polgármester annak idején azzal tett szert országos (el)ismertségre, ahogy a 2001. szeptemberi terrortámadások során és röviddel utána kivezette a várost a merényletek okozta sokkból. Éppen ezért pikáns, hogy éppen polgármesteri utódját, Michael Bloomberget emlegetik mint az elnökválasztási kampány esetleges újabb meglepetését.
Giulianinak nem kell attól tartania, hogy utódja a republikánusok színeiben akarná megméretni magát, ugyanis Bloomberg épp a minap jelentette be, hogy a függetlenek közé állt. A polgármester ezzel már nyugodtan nevezhető politikai vándormadárnak, hiszen karrierje nagy részét demokrataként töltötte, míg 2001-ben már a republikánusok színeiben vette át New York vezetését. Az amerikai választások során ritkaság, hogy független jelölt számottevő eredményt tudjon elérni, azonban előfordul, hogy részvételük döntőnek bizonyul. Elég, ha az 1992-es elnökválasztásra gondolunk, amikor is a számos republikánus szavazót „elszívó”, függetlenként induló Ross Perot csaknem tizenkilenc százalékot ért el, nagyban hozzájárulva ezzel Bill Clinton győzelméhez.
Kérdéses azonban, hogy Bloomberg egyáltalán komolyan veszi-e indulási szándékát. Nem kizárt ugyanis, hogy Al Gore-hoz hasonlóan az ő nevét is csak „előhúzták a kalapból”. Ennek több célja is lehet, hiszen egyrészről Bloomberg is meggyőződhet afelől, hogy milyen fogadtatása lehet a jelöltségének, másrészről pedig így ellenfelei Giulianit is igen kellemetlen helyzetbe hozhatják.
Bloomberg nevének „bedobása” után egyből megindult a spekuláció, hogy a milliárdos üzletember mekkora népszerűséget tudhat magáénak. Az előzetes közvéleménykutatások szerint a polgármester akár a húsz százalékot is megközelítheti. Kétségtelen, hogy szereplése még izgalmasabbá tehetné az elnökválasztási csatát, ugyanakkor kérdéses, hogy megelőzheti-e a népszerűségi versenyben a közel azonos háttérrel rendelkező, és azonos ügyeket „meglovagoló” elődjét, aki ráadásul már igen sok pénzt gyűjtött össze kampánya számára.
Giulianinak nem kell attól tartania, hogy utódja a republikánusok színeiben akarná megméretni magát, ugyanis Bloomberg épp a minap jelentette be, hogy a függetlenek közé állt. A polgármester ezzel már nyugodtan nevezhető politikai vándormadárnak, hiszen karrierje nagy részét demokrataként töltötte, míg 2001-ben már a republikánusok színeiben vette át New York vezetését. Az amerikai választások során ritkaság, hogy független jelölt számottevő eredményt tudjon elérni, azonban előfordul, hogy részvételük döntőnek bizonyul. Elég, ha az 1992-es elnökválasztásra gondolunk, amikor is a számos republikánus szavazót „elszívó”, függetlenként induló Ross Perot csaknem tizenkilenc százalékot ért el, nagyban hozzájárulva ezzel Bill Clinton győzelméhez.
Kérdéses azonban, hogy Bloomberg egyáltalán komolyan veszi-e indulási szándékát. Nem kizárt ugyanis, hogy Al Gore-hoz hasonlóan az ő nevét is csak „előhúzták a kalapból”. Ennek több célja is lehet, hiszen egyrészről Bloomberg is meggyőződhet afelől, hogy milyen fogadtatása lehet a jelöltségének, másrészről pedig így ellenfelei Giulianit is igen kellemetlen helyzetbe hozhatják.
Bloomberg nevének „bedobása” után egyből megindult a spekuláció, hogy a milliárdos üzletember mekkora népszerűséget tudhat magáénak. Az előzetes közvéleménykutatások szerint a polgármester akár a húsz százalékot is megközelítheti. Kétségtelen, hogy szereplése még izgalmasabbá tehetné az elnökválasztási csatát, ugyanakkor kérdéses, hogy megelőzheti-e a népszerűségi versenyben a közel azonos háttérrel rendelkező, és azonos ügyeket „meglovagoló” elődjét, aki ráadásul már igen sok pénzt gyűjtött össze kampánya számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése