Lengyelország külpolitikai lépései az elmúlt időszakban meghatározó szerepet játszottak a nemzetközi politika alakulásában. A Kaczynski testvérek nyilatkozatai hétről-hétre újabb viharokat kavarnak az EU vizein és nem éppen segítik elő az amerikai-orosz viszony javulását sem. Előbbi kapcsán a héten kiszivárogtak olyan hírek, miszerint a lengyel kormány az elfogadott EU szerződéstervezetet mégsem támogatja majd, hanem annak újratárgyalását követeli. Az amerikai rakétavédelmi rendszer tekintetében pedig a nemzetvédelmi miniszter, Alekszander Szczyglo azt nyilatkozta, hogy Putyin azerbajdzsáni ajánlatát csak a lengyelek ijesztgetésére találta ki, és a terv amúgy is kivitelezhetetlen.
De mi van az erőteljes külpolitikai fellépés mögött? Meddig terjed a Kaczynski-ikrek hatalma saját országukon belül? Az elmúlt hét lengyel belpolitikai eseményei, a koalíció eddigi története arra utal, hogy Lengyelország közel sem olyan egységes belpolitikai téren, mint ahogyan azt az államfő, Lech Kaczynski és a kormányfő, Jaroslaw Kaczynski láttatni szeretnék. Áprilisban már felmerült az előrehozott választás lehetősége, miután a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) alelnöke, Marek Jurek az abortusztörvény szigorításának kudarcát követően lemondott az alsóház, a szejm elnöki posztjáról, a PiS-ből kilépett, és új pártot alapított.
A történet hétfőn folytatódott, amikor a miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski korrupciós ügyekre hivatkozva felmentette Andrzej Leppert. Lepper egy személyben volt miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter, nem mellesleg ő a kisebbik koalíciós párt, a Samoobrona elnöke. A Samoobrona még aznap este bejelentette távozását a koalícióból. Másnap Lepper párttársát, Tomasz Lipiec sportminisztert szintén leváltotta a kormányfő. Jaroslaw Kaczynski a kisebbségi kormányzást mindenképp el akarja kerülni, ezért lehetséges, hogy részben taktikai lépésnek szánta az őszi előrehozott választások meglebegtetését. A Samoobrona ugyanis valószínűleg nem érné el az 5 %-os bekerülési küszöböt ezen a választáson, így érthető, miért táncolt vissza kedden a párt. Végül csak jövő hétfőn döntik majd el, maradnak-e mégis a pártjuk mellet a Jog és Igazságosság Pártját (PiS) valamint a Lengyel Családok Ligáját (LPR) tömörítő koalícióban.
Egy előrehozott választás kimenetele kérdéses lenne, pláne hogy Aleksander Kwasniewski volt államfő nemrég bejelentette, hogy visszatér a politikai életbe, és a demokrácia védelmében baloldali mozgalmat szervez, amelyhez számos értelmiségi is csatlakozott. A két legnagyobb ellenzéki párt külön-külön bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentbe, de hogy hogyan folytatódik a kiélezett belpolitikai helyzet közepette a lengyel történet, arra majd csak hétfőn illetve a törvényhozás nyári szünetét követően derül majd fény.
Írta: Fekete Zsófia
De mi van az erőteljes külpolitikai fellépés mögött? Meddig terjed a Kaczynski-ikrek hatalma saját országukon belül? Az elmúlt hét lengyel belpolitikai eseményei, a koalíció eddigi története arra utal, hogy Lengyelország közel sem olyan egységes belpolitikai téren, mint ahogyan azt az államfő, Lech Kaczynski és a kormányfő, Jaroslaw Kaczynski láttatni szeretnék. Áprilisban már felmerült az előrehozott választás lehetősége, miután a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) alelnöke, Marek Jurek az abortusztörvény szigorításának kudarcát követően lemondott az alsóház, a szejm elnöki posztjáról, a PiS-ből kilépett, és új pártot alapított.
A történet hétfőn folytatódott, amikor a miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski korrupciós ügyekre hivatkozva felmentette Andrzej Leppert. Lepper egy személyben volt miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter, nem mellesleg ő a kisebbik koalíciós párt, a Samoobrona elnöke. A Samoobrona még aznap este bejelentette távozását a koalícióból. Másnap Lepper párttársát, Tomasz Lipiec sportminisztert szintén leváltotta a kormányfő. Jaroslaw Kaczynski a kisebbségi kormányzást mindenképp el akarja kerülni, ezért lehetséges, hogy részben taktikai lépésnek szánta az őszi előrehozott választások meglebegtetését. A Samoobrona ugyanis valószínűleg nem érné el az 5 %-os bekerülési küszöböt ezen a választáson, így érthető, miért táncolt vissza kedden a párt. Végül csak jövő hétfőn döntik majd el, maradnak-e mégis a pártjuk mellet a Jog és Igazságosság Pártját (PiS) valamint a Lengyel Családok Ligáját (LPR) tömörítő koalícióban.
Egy előrehozott választás kimenetele kérdéses lenne, pláne hogy Aleksander Kwasniewski volt államfő nemrég bejelentette, hogy visszatér a politikai életbe, és a demokrácia védelmében baloldali mozgalmat szervez, amelyhez számos értelmiségi is csatlakozott. A két legnagyobb ellenzéki párt külön-külön bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentbe, de hogy hogyan folytatódik a kiélezett belpolitikai helyzet közepette a lengyel történet, arra majd csak hétfőn illetve a törvényhozás nyári szünetét követően derül majd fény.
Írta: Fekete Zsófia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése