Ahogy közeledünk a 2008-as amerikai elnökválasztáshoz, úgy kapcsol mind több potenciális jelölt egyre magasabb fokozatba. A sikeres kampány kulcsa a tengerentúlon is két dologban rejlik: népszerű politikai célok, és persze sok-sok pénz. A jelöltségre pályázó politikusok már hónapok óta intenzíven folytatják a „kalapozást”, melynek során a sikeresebbek akár több tízmillió dollárnyi adományt is összegyűjthetnek.
Az amerikai elnökválasztási kampány során a jelölteknek elsőként az előválasztásokon kell megméretni magukat. A két fő párt, a republikánusok és a demokraták regisztrált támogatói itt nyilváníthatják ki, kit látnának legszívesebben pártjuk elnökjelöltjeként. Ezután következik a második csörte, melyben már csak a két párt befutója küzd meg egymással.
A kampány még a kezdeti fázisban van, eddig minden a vártak szerint alakul. A republikánusoknál a leköszönő Bush elnök helyére legnagyobb eséllyel a volt New York-i polgármester Rudy Giuliani, John McCain arizonai szenátor, valamint Mitt Romney, Massachusetts korábbi kormányzója pályázhat. A demokratáknál a helyzet még bonyolultabb. Ahogy sejteni lehetett, a befutó várhatóan kétszereplős lesz, és mindkettő újdonságot hozhat az amerikai politikába. Hillary Clinton, Bill Clinton volt elnök felesége (az első nő, aki esélyes lehet az elnökségre), valamint a színes bőrű szenátor, Barack Obama (az USA első afrikai-amerikai elnöke lehetne) a közvéleménykutatások alapján egyelőre fej-fej mellett állnak.
Kettejük versenyébe mindenképp bele akar szólni John Edwards korábbi szenátor, aki 2004-ben John Kerry mellett alelnökjelöltként szerepelt, valamint Új-Mexikó kormányzója, Bill Richardson is. Utóbbi éppen a minap hirdette meg programját, melynek során büszkén beszélt mexikói származásáról. Ezzel együtt mindkettőjüknek nagyon kapaszkodni kell, ha be akarják fogni a két „sztárt”, Clintont és Obamát.
A küzdelem tehát kezd egyre izgalmasabbá válni, a következő hónapok a népszerűségi verseny szempontjából akár döntőek is lehetnek. A jelölteknek mindinkább fel kell fedniük kártyáikat, és állást kell foglalniuk az amerikaiakat érdeklő legfontosabb ügyekről, így az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról, az oktatásról, és természetesen Irakról. Utóbbi kérdés különösen fontos, hiszen csak a közeljövő fogja megválaszolni, hogy Bush elnök népszerűtlen háborúja „magával rántja-e” a republikánus jelölteket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése