2004-ben indult hódító útjára az Európai Unió Alkotmánya, azzal a céllal, hogy az EU-nak új arculatot adjon, megerősítse a demokráciát és megreformálja a döntéshozó mechanizmust. A jelenlegi 27 tagország közül 18 hamarosan ratifikálta a kormányfők által korábban aláírt szöveget. Nem így tett Lengyelország.
Az eheti brüsszeli EU csúcson Angela Merkel eltökélt szándéka, hogy az alkotmány helyett az Unió jövőjének alapjait lerakó új szerződést fogadjanak el a kormányfők. Az új szerződés tartalma azonban még kérdéses. Annyi biztos, hogy a korábbi alkotmányos szöveg bizonyos pontjaihoz a német kancellár ragaszkodik. Az egyik ilyen pont a szavazati mechanizmus.
Az EU elnökséget hamarosan a portugál Zapateronak átadó Merkel a hét végén személyesen találkozott a lengyel kormányfővel, Lech Kazcynskivel. Az eredeti tervek szerint a döntések meghozatala az alkotmány szerinti kettős többséget ígényelne. A lengyelek ezt a rendszert a németek számára túl előnyösnek, maguk számára túl hátrányosnak ítélik. Legújabb ajánlatuk az, hogy az országok állampolgáraik számának négyzetgyökével arányos súlyokkal szavazzanak az EU-s kérdésekben. A szombati találkozón az álláspontok nem közeledtek, de abban egyetért a két fél, hogy a csütörtökön kezdődő EU csúcson megegyezést kell találni. Könnyen lehet, hogy az eredetileg két napra tervezett brüsszeli találkozó elhúzódik.
A lengyel államfőt Nicolas Sarkozy is meglátogatta a múlt héten. A francia elnök kísérletet tett Lengyelország puhításra. A megbeszélés után mindkét fél úgy vélte, van remény a kompromisszumra, bár ez a kompromisszumkészség Lengyelország részéről az említett új szavazati ajánlatban kimerül. Ezt a Visegrádi Négyek találkozóján is hangsúlyozta Lech Kazcynski. A Visegrádi Csoport pozsonyi ülésén Zapatero is részt vett, aki kiemelte, hogy az új szavazati rendszer Spanyolország helyzetén is változtat, a spanyolok mégis készek a kompromisszumra. Az Európai Bizottság elnöke, Barroso, és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering figyelmeztette korábban Lengyelországot, hogy ha megvétózza a tervezetet, elszigetelődik. Lengyelország számít az Alkotmányt szintén kifogásoló csehek támogatására.
A lengyelek történelmi múltjuk miatt nem örülnének a német térnyerésének (ahogy Oroszországgal szemben is határozottan kiállnak az útóbbi időben). Szerintük az új szavazati mechanizmusnak egyenes következménye a német dominancia, ezért sem sietnék el az új szerződés megkötését. Angela Merkelnek viszont feltett szándéka, hogy azt még a 2009-es EP választások előtt életebe kell léptetni, és ehhez a kormányok általi ratifikáció is elég, nem feltétlen szükséges népszavazás. Sokak szerint ideje, hogy az EU belső gondjain felülkerekedjen, és más problémákkal foglakozzon. Erős hatalomként viszont csak akkor léphet fel, ha a tagállamok mihamarabb megállapodnak az új szerződésben.
Írta: Fekete Zsófia
Az eheti brüsszeli EU csúcson Angela Merkel eltökélt szándéka, hogy az alkotmány helyett az Unió jövőjének alapjait lerakó új szerződést fogadjanak el a kormányfők. Az új szerződés tartalma azonban még kérdéses. Annyi biztos, hogy a korábbi alkotmányos szöveg bizonyos pontjaihoz a német kancellár ragaszkodik. Az egyik ilyen pont a szavazati mechanizmus.
Az EU elnökséget hamarosan a portugál Zapateronak átadó Merkel a hét végén személyesen találkozott a lengyel kormányfővel, Lech Kazcynskivel. Az eredeti tervek szerint a döntések meghozatala az alkotmány szerinti kettős többséget ígényelne. A lengyelek ezt a rendszert a németek számára túl előnyösnek, maguk számára túl hátrányosnak ítélik. Legújabb ajánlatuk az, hogy az országok állampolgáraik számának négyzetgyökével arányos súlyokkal szavazzanak az EU-s kérdésekben. A szombati találkozón az álláspontok nem közeledtek, de abban egyetért a két fél, hogy a csütörtökön kezdődő EU csúcson megegyezést kell találni. Könnyen lehet, hogy az eredetileg két napra tervezett brüsszeli találkozó elhúzódik.
A lengyel államfőt Nicolas Sarkozy is meglátogatta a múlt héten. A francia elnök kísérletet tett Lengyelország puhításra. A megbeszélés után mindkét fél úgy vélte, van remény a kompromisszumra, bár ez a kompromisszumkészség Lengyelország részéről az említett új szavazati ajánlatban kimerül. Ezt a Visegrádi Négyek találkozóján is hangsúlyozta Lech Kazcynski. A Visegrádi Csoport pozsonyi ülésén Zapatero is részt vett, aki kiemelte, hogy az új szavazati rendszer Spanyolország helyzetén is változtat, a spanyolok mégis készek a kompromisszumra. Az Európai Bizottság elnöke, Barroso, és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering figyelmeztette korábban Lengyelországot, hogy ha megvétózza a tervezetet, elszigetelődik. Lengyelország számít az Alkotmányt szintén kifogásoló csehek támogatására.
A lengyelek történelmi múltjuk miatt nem örülnének a német térnyerésének (ahogy Oroszországgal szemben is határozottan kiállnak az útóbbi időben). Szerintük az új szavazati mechanizmusnak egyenes következménye a német dominancia, ezért sem sietnék el az új szerződés megkötését. Angela Merkelnek viszont feltett szándéka, hogy azt még a 2009-es EP választások előtt életebe kell léptetni, és ehhez a kormányok általi ratifikáció is elég, nem feltétlen szükséges népszavazás. Sokak szerint ideje, hogy az EU belső gondjain felülkerekedjen, és más problémákkal foglakozzon. Erős hatalomként viszont csak akkor léphet fel, ha a tagállamok mihamarabb megállapodnak az új szerződésben.
Írta: Fekete Zsófia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése