A 2007-es francia elnökválasztás után durván 1 évvel megtartott helyhatósági választások a jobboldali köztársasági elnök politikájáról és személyéről alkotott véleménynyilvánításnak is felfoghatók. És a vélemény nem kedvező számára. A 2 fordulós (március 9. és 16.) választások eredményeképpen a szocialista párt jó pár protestszavazatot begyűjtve átvette az irányítást számos korábban jobboldali többségű város felett (Toulouse, Strasbourg), amellett, hogy a legnagyobb városokat (Lyon, Lille) és Párizst is megtartotta. De a győzelem mégsem teljes, Marseille és Bordeaux maradt kormánypárti kézben. Összességében a Franciaországban alacsonynak számító részvételi arány (65,5%) mellett a kormánypárt 47,5%-ot, míg az ellenzék 49,5%-ot szerzett.
Az államfő zuhanó népszerűsége sem segítette a jobboldalt- az elnökválasztáskor mért 65%ról mintegy 37%ra csökkent a közvéleménykutatások szerint. Ennek megfelelően Sarkozy feltűnően távol tartotta magát a helyhatósági választások kampányától, és inkább magasabb népszerűségnek örvendő miniszterelnöke, François Fillon folytatta az országjárást, látogatott el kampányrendezvényekre.
A szocialista SP-n és a jobboldali UMP-n kívül egy harmadik párt is versengett a szavazatokért: a François Bayrou vezette centrista MoDem, mely már az elnökválasztásokkor is a mérleg nyelve szerepet kívánta betölteni, most is hasonló babérokra pályázott- a két forduló között, klasszikus hintapolitikát folytatva egyik oldalon se köteleződött el, hanem kölcsönös megegyezések alapján visszalépett vagy a szocialista, vagy a kormánypárti jelölt javára- viszont saját választókörzetében nem sikerült megszereznie az elsőséget a centrista elnöknek.
Elemzők szerint a megkezdett reformok menetére nézve nem sok hatása van a helyhatósági választások kimenetelének, maga Sarkozy is kijelentette, hogy a döntő dátum számára a következő választások ideje, 2012. Viszont változások lesznek megfigyelhetők az elnök hiperaktív imidzsén és így a kormány kommunkációján egy moderáltabb, megfontoltabb irányba.
Írta: Debreczeni Anna
Az államfő zuhanó népszerűsége sem segítette a jobboldalt- az elnökválasztáskor mért 65%ról mintegy 37%ra csökkent a közvéleménykutatások szerint. Ennek megfelelően Sarkozy feltűnően távol tartotta magát a helyhatósági választások kampányától, és inkább magasabb népszerűségnek örvendő miniszterelnöke, François Fillon folytatta az országjárást, látogatott el kampányrendezvényekre.
A szocialista SP-n és a jobboldali UMP-n kívül egy harmadik párt is versengett a szavazatokért: a François Bayrou vezette centrista MoDem, mely már az elnökválasztásokkor is a mérleg nyelve szerepet kívánta betölteni, most is hasonló babérokra pályázott- a két forduló között, klasszikus hintapolitikát folytatva egyik oldalon se köteleződött el, hanem kölcsönös megegyezések alapján visszalépett vagy a szocialista, vagy a kormánypárti jelölt javára- viszont saját választókörzetében nem sikerült megszereznie az elsőséget a centrista elnöknek.
Elemzők szerint a megkezdett reformok menetére nézve nem sok hatása van a helyhatósági választások kimenetelének, maga Sarkozy is kijelentette, hogy a döntő dátum számára a következő választások ideje, 2012. Viszont változások lesznek megfigyelhetők az elnök hiperaktív imidzsén és így a kormány kommunkációján egy moderáltabb, megfontoltabb irányba.
Írta: Debreczeni Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése