Továbbra sem zárható ki, hogy szabotázs okozta azt az öt tengeralatti kábelszakadást a Közel-Keleten, amely napokra fennakadást okozott a térség országainak Internet-elérésében.
Január 30. és február 6. között a Közel-Keleten öt tengeralatti üvegszálas kábel is meghibásodott, ezzel több száz millió ember maradt Internet-elérés nélkül, egyes országokban csak napok múlva állt helyre a teljes Internet-szolgáltatás. A leginkább érintett államok közé tartozik Algéria, Egyiptom, Szaúd-Arábia, India és Pakisztán. Azokat a híreket, miszerint Iránban is elérhetetlenné vált az Internet, később cáfolták.
Az öt kábelszakadás közül kettő Alexandria partjainál történt, egy Katar partjainál, egy Omán és az Egyesült Arab Emirátusok között, az ötödik kábelszakadás tényét pedig végül cáfolták.
Az üvegszálas kábelek meghibásodásai mindennapos eseménynek számítanak, átlagosan háromnaponta fordul elő hasonló kábelszakadás. Az internet-szolgáltatók ilyenkor azonnal más útvonalakra terelik a net-forgalmat, illetve azonnal elindulnak a speciálisan kábelcserékre kialakított javítóhajók, amelyekből világszerte huszonöt is készenlétben áll. A Közel-Keleten azonban a gyors egymásutánban meghibásodó kábelek több találgatásra is alapot adtak, gyorsan terjedni kezdtek a különböző elméletek, melyek közül sok már az összeesküvés-elméletek határát súrolta.
Az ENSZ egyik szakosított szervének, az International Telecommunication Unionnak fejlesztési igazgatója, Sami al-Murshed a napokban azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy a helyszínre érkező hajók, amelyek a javításokat végezték, megvizsgálták a meghibásodott kábelszakaszokat, és ezek alapján továbbra sem zárható ki annak a lehetősége, hogy szabotázs állhat a kábelszakadások hátterében. Hozzátette, hogy sokan kételkednek abban, hogy arra járó hajók horgonyai okozhatták esetleg a szakadásokat, mint azt korábban feltételezték, hiszen a kábelek nagy mélységekben fekszenek, távol a hajózási útvonalaktól.
Az Omán közeli kábelszakadás helyszíne közelében ugyan találtak egy közel hattonnás hajóhorgonyt, ez azonban önmagában nem bizonyíték semmire.
A kábelszakadások magyarázatára 3 elmélet is született a blogoszférában: az egyik az Al-Kaidának tulajdonítja a kábelek elvágását, amellyel azt a célt érhették volna el, hogy a térség országaiban megszüntetik az Internet-hozzáférést - ezzel is csökkentve a nyugati befolyást. A másik feltételezés szerint az akció Irán ellen irányult volna, és egy esetleges hadművelet előkészítő lépése lett volna vagy az iráni olajtőzsde elleni támadásnak lett volna része. A harmadik feltételezés számít a legelterjedtebbnek - és ez az, amelyik a mai napig is érvényes teóriának tűnik: eszerint az amerikai hadsereg lehallgató-berendezéseket helyezett el a kábeleken. Szóba került az USS Jimmy Carter nevű tengeralatjáró, amely alkalmas hasonló feladatok elvégzésére. Felmerült az a lehetőség, hogy a kábeleket két helyen vágták el, és miközben az egyik szakadást a szolgáltatók megtalálták és megkezdték a javítást, addig az amerikai tengeralattjáró az üzemen kívüli kábel bármely más pontján észrevétlenül helyezhetett el lehallgatóberendezéseket.
Bizonyítékot tehát egyik elmélet képviselői sem tudnak felmutatni, illetve abban sem tudnak megegyezni, hogy a jövőre nézve milyen hatása lehet ezeknek a megmagyarázhatatlannak tűnő kábelhibáknak. Egyesek szerint ez arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire komoly biztonsági hiányosságok vannak a neten, hiszen néhány kábel meghibásodása napokra elérhetetlenné teszi milliók számára a szolgáltatást - ők további szabotázsakciókat jósolnak. Mások ugyanakkor pont az ellenkezőjét valószínűsítik - miszerint épp hogy a jövőben könnyebben megoldják a szolgáltatók a hasonló problémákat, és a szolgáltatáskimaradások valószínűsége csökken.
Azok, akik azt remélték, hogy a javítóhajók által végzett helyszíni visgálatok egyértelmű válaszokat találnak majd, csalódniuk kellett, ezzel további találgatásoknak adva okot.
Írta: Galgócz Gábor
Január 30. és február 6. között a Közel-Keleten öt tengeralatti üvegszálas kábel is meghibásodott, ezzel több száz millió ember maradt Internet-elérés nélkül, egyes országokban csak napok múlva állt helyre a teljes Internet-szolgáltatás. A leginkább érintett államok közé tartozik Algéria, Egyiptom, Szaúd-Arábia, India és Pakisztán. Azokat a híreket, miszerint Iránban is elérhetetlenné vált az Internet, később cáfolták.
Az öt kábelszakadás közül kettő Alexandria partjainál történt, egy Katar partjainál, egy Omán és az Egyesült Arab Emirátusok között, az ötödik kábelszakadás tényét pedig végül cáfolták.
Az üvegszálas kábelek meghibásodásai mindennapos eseménynek számítanak, átlagosan háromnaponta fordul elő hasonló kábelszakadás. Az internet-szolgáltatók ilyenkor azonnal más útvonalakra terelik a net-forgalmat, illetve azonnal elindulnak a speciálisan kábelcserékre kialakított javítóhajók, amelyekből világszerte huszonöt is készenlétben áll. A Közel-Keleten azonban a gyors egymásutánban meghibásodó kábelek több találgatásra is alapot adtak, gyorsan terjedni kezdtek a különböző elméletek, melyek közül sok már az összeesküvés-elméletek határát súrolta.
Az ENSZ egyik szakosított szervének, az International Telecommunication Unionnak fejlesztési igazgatója, Sami al-Murshed a napokban azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy a helyszínre érkező hajók, amelyek a javításokat végezték, megvizsgálták a meghibásodott kábelszakaszokat, és ezek alapján továbbra sem zárható ki annak a lehetősége, hogy szabotázs állhat a kábelszakadások hátterében. Hozzátette, hogy sokan kételkednek abban, hogy arra járó hajók horgonyai okozhatták esetleg a szakadásokat, mint azt korábban feltételezték, hiszen a kábelek nagy mélységekben fekszenek, távol a hajózási útvonalaktól.
Az Omán közeli kábelszakadás helyszíne közelében ugyan találtak egy közel hattonnás hajóhorgonyt, ez azonban önmagában nem bizonyíték semmire.
A kábelszakadások magyarázatára 3 elmélet is született a blogoszférában: az egyik az Al-Kaidának tulajdonítja a kábelek elvágását, amellyel azt a célt érhették volna el, hogy a térség országaiban megszüntetik az Internet-hozzáférést - ezzel is csökkentve a nyugati befolyást. A másik feltételezés szerint az akció Irán ellen irányult volna, és egy esetleges hadművelet előkészítő lépése lett volna vagy az iráni olajtőzsde elleni támadásnak lett volna része. A harmadik feltételezés számít a legelterjedtebbnek - és ez az, amelyik a mai napig is érvényes teóriának tűnik: eszerint az amerikai hadsereg lehallgató-berendezéseket helyezett el a kábeleken. Szóba került az USS Jimmy Carter nevű tengeralatjáró, amely alkalmas hasonló feladatok elvégzésére. Felmerült az a lehetőség, hogy a kábeleket két helyen vágták el, és miközben az egyik szakadást a szolgáltatók megtalálták és megkezdték a javítást, addig az amerikai tengeralattjáró az üzemen kívüli kábel bármely más pontján észrevétlenül helyezhetett el lehallgatóberendezéseket.
Bizonyítékot tehát egyik elmélet képviselői sem tudnak felmutatni, illetve abban sem tudnak megegyezni, hogy a jövőre nézve milyen hatása lehet ezeknek a megmagyarázhatatlannak tűnő kábelhibáknak. Egyesek szerint ez arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire komoly biztonsági hiányosságok vannak a neten, hiszen néhány kábel meghibásodása napokra elérhetetlenné teszi milliók számára a szolgáltatást - ők további szabotázsakciókat jósolnak. Mások ugyanakkor pont az ellenkezőjét valószínűsítik - miszerint épp hogy a jövőben könnyebben megoldják a szolgáltatók a hasonló problémákat, és a szolgáltatáskimaradások valószínűsége csökken.
Azok, akik azt remélték, hogy a javítóhajók által végzett helyszíni visgálatok egyértelmű válaszokat találnak majd, csalódniuk kellett, ezzel további találgatásoknak adva okot.
Írta: Galgócz Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése