Óvatosságra int Fukushiro Nukuga japán gazdasági miniszter, a szuverén vagyonalapokkal kapcsolatban. Állítása szerint alaposan meg kell fontolni az efféle alapok létrehozásáról szóló döntést, hiszen ezek nagyobb kockázattal járnak, mint az eddig elterjedt befeketetési formák. A nyilatkozat a Liberális Demokrata Párt kezdeményezésére reagált, amely egy panel létrehozását szorgalmazta az üggyel kapcsolatban.
A szuverén vagyonalap (angolul: sovereign wealth fund, SWF) egy olyan befektetési alap, amelyet egy „szuverén” állam hoz létre gazdasági, illetve politikai indíttatásból. Számuk az utóbbi néhány évben ugrott meg jelentősen, mert a korábbi megbízható, de alacsony kamatozású kincstárjegyek helyett más, magasabb hozamú befektetéseket tettek lehetővé. Az amerikai jelzáloghitel-válság kirobbanását követően például számos szuverén alap vásárolt részesedést nagyobb nyugati pénzintézetekben. Erre az egyik legjobb példa az Abu Dhabi Investment Authority (ADIA) befektetése az amerikai Citigroup-ban. Az ADIA a világ legnagyobb szuverén vagyonalapja, nagyjából 875 milliárd dollár tőkével rendelkezik.
Sokakban felmerült a gondolat, hogy a világ második legnagyobb valuta tartalékaival rendelkező Japánnak, a nemzetközi trendeket követve, szuverén vagyonalapot kellene létrehoznia. Japán több mint 880 milliárd dollár értékű valutával rendelkezik, aminek nagy részét amerikai kincstárjegybe fektették. A szuverén vagyonalapok jövedelmezőbbek, viszont a kockázatunk is nagyobb. Sokan, köztük Nukuga, viszont nem szeretne kockáztatni az állam pénzével. Szerinte ez inkább az olajban gazdag országok privilégiuma. Mivel Yasuo Fukuda miniszterelnök sem igazán pártolja a kezdeményezést, úgy tűnik Japán nem fogja követni ezt a pénzügyi trendet.
Írta: Diószegi Márton
A szuverén vagyonalap (angolul: sovereign wealth fund, SWF) egy olyan befektetési alap, amelyet egy „szuverén” állam hoz létre gazdasági, illetve politikai indíttatásból. Számuk az utóbbi néhány évben ugrott meg jelentősen, mert a korábbi megbízható, de alacsony kamatozású kincstárjegyek helyett más, magasabb hozamú befektetéseket tettek lehetővé. Az amerikai jelzáloghitel-válság kirobbanását követően például számos szuverén alap vásárolt részesedést nagyobb nyugati pénzintézetekben. Erre az egyik legjobb példa az Abu Dhabi Investment Authority (ADIA) befektetése az amerikai Citigroup-ban. Az ADIA a világ legnagyobb szuverén vagyonalapja, nagyjából 875 milliárd dollár tőkével rendelkezik.
Sokakban felmerült a gondolat, hogy a világ második legnagyobb valuta tartalékaival rendelkező Japánnak, a nemzetközi trendeket követve, szuverén vagyonalapot kellene létrehoznia. Japán több mint 880 milliárd dollár értékű valutával rendelkezik, aminek nagy részét amerikai kincstárjegybe fektették. A szuverén vagyonalapok jövedelmezőbbek, viszont a kockázatunk is nagyobb. Sokan, köztük Nukuga, viszont nem szeretne kockáztatni az állam pénzével. Szerinte ez inkább az olajban gazdag országok privilégiuma. Mivel Yasuo Fukuda miniszterelnök sem igazán pártolja a kezdeményezést, úgy tűnik Japán nem fogja követni ezt a pénzügyi trendet.
Írta: Diószegi Márton
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése